Egy kiváló gasztrokulturális eseményre hívnak és várnak minden érdeklődőt Abonyban a Művelődési Ház Zenélő udvarába augusztus 6-án 16 órai kezdéssel. Nem más fő majd a bográcsban, mint hamisítatlan finom Jókai bableves. Ennek apropóját a Jókai Emlékév adja, hiszen 200 évvel ezelőtt született Jókai Mór.
Őt a „legmagyarabb írónak” nevezik.
A legendák szerint Jókai Mór egyszer Balatonfüreden tartózkodva, a saját ízlése szerint főtt bablevest (nagy szemű bab malackörömmel (költői nevén görögolvasó aranybakanccsal, a malac csülkén rajtahagyták a körmöt is) rendelt, amely kedvence volt, amit édesanyja is és felesége, Laborfalvi Róza is sokszor elkészített számára. A magyar konyhát ekkoriban forradalmasította a zsíron enyhén pirított hagyma és fűszerpaprika felhasználása.[14] A legenda más változata szerint nem is a saját ízlése szerint rendelte a "bablevest füstölt malackörmivel" a füredi vendéglőben, hanem az ott malackörömmel és paprikás rántással készült bableves annyira ízlett neki, hogy azontúl csak az úgy készült bablevest volt hajlandó megenni otthonában is. A később róla elnevezett eredeti étel, a „füstölt malacköröm babba főzve” receptje akkor még nem tartalmazott sem zöldséget, sem csipetkét, sem pedig csülköt, különlegességét a nagyszemű lóbab, a sűrű, paprikázott rántás és a levesben kocsonyássá főtt füstölt disznóköröm képezte.[15] Jókai A kőszívű ember fiai című regényében „angyalbakancsnak” nevezte. Ennek magyarázata pedig az volt, hogy a jó bableveshez akkora nagyszemű bab kell, mint „a görög szerzetesek rózsafüzére”, mellé pedig az omlós, füstölt malacköröm illik, ami színre arany, formára pedig olyan, mint az angyalok lábbelije.
Jókai volt, van és lesz, mert vitathatatlanul legelöl jár a legnagyobbak között. Regényei és írásai egyszerre szórakoztatnak és építik a nemzeti öntudatot. Monumentális életművének társadalomformáló ereje nemzetünk sorsát formálja.
Jókai immár évszázadok óta az a tükör, amelyben mi, magyarok meglátjuk saját álmainkat. Megmutatta a legszerethetőbb, legjobb Magyarországot, azt a hazát, amelyre mindannyian vágyunk.
Műveiben a haza iránti hűség, az emberség, az esendőség nem csak szavakban van ott: jelen van hősei minden lélegzetvételében, minden cselekedetében. Olyan hősök ők, akik nagyobbá tudtak válni önmaguknál, meg tudták haladni saját sorsukat.
A „mesemondó fejedelem” mindent tudott. Írásaiban végtelen rétegekben mesélt.
Mesélt kalanddal, románccal, sorsfordító érzelmekkel, humorral, ábránddal, igazsággal, reménnyel.
Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2025-öt emlékévvé nyilvánította. A Kulturális és Innovációs Minisztérium az írógéniusz születésének bicentenáriumán, 2025. február 18-án egész éves programsorozatot indított útjára, melynek célja, hogy méltó módon tisztelegjünk a magyar irodalom kiemelkedő és máig az egyik legnépszerűbb írója és életműve előtt.
Olvasható a https://200jokai.hu/ oldalon.
Mi is az a Jókai bableves napjainkban?
A Jókai-bableves elkészítése Szakál László soltvadkerti vendéglős, gasztronómiai szakíró rekonstrukciója szerint: "Az előző nap beáztatott szárazbabot lecsurgatjuk, átmossuk és a csontlében feltesszük főni. Beletesszük a füstölt csülköt, a felkarikázott kolbászt (ezt 10 perc után kimerjük, félretesszük) és a babérlevelet. Amikor a bab puhulni kezd, hozzáadjuk a kockára vágott zöldségeket. Lassú tűzön, egyenletes forralással főzzük. Ha a csülök megpuhult, kivesszük a levesből, kicsontozzuk, kockákra vágjuk. A levest világosbarna, a hagymával, paprikával, fokhagymával ízesített fűszeres rántással besűrítjük, ha szükséges utána sózzuk. A felaprított csülköt és a kolbászt a forrásban lévő bableveshez adjuk. Forrón tálaljuk apróra vágott petrezselyemmel, tejföllel, pici ecettel ízesítve. Kínálhatjuk házilag készült csipetkével."-írja a szakirodalom.