Ugrás a tartalomhoz
2021.09.27 H.

Kossuth Lajos abonyi beszédére emlékeztünk

Szeptember 26-án délelőtt Kossuth Lajos abonyi toborzó beszédének emlékére és tiszteletére a Kossuth relief előtt méltó megemlékezést szervezett az Abonyi Lajos Művelődési Ház.

 Beszédet mondott Szendrei- Juhász Ágnes a Kinizsi Pál Gimnázium történelem szakos tanára, intézményvezető helyettes. Csodálatos fellépéssel színesítette meg a programot az Abonyi Fúvószenekari Egyesület és mazsorett csoportja. Gyönyörű előadásával közreműködött Domoszlai Sándor magánénekes.  A cél a hagyományteremtés, a Kossuth emlék ápolása, családja abonyi vonatkozásának közismertebbé tétele.

 

Szendrei- Juhász Ágnes ünnepi beszéde:

 

Kossuth Lajos abonyi toborzója

Tisztelt Megemlékezők!

Kossuth Lajos családja Abonyhoz is kötődik. Négy lánytestvére volt: Karolina, Emilia, Lujza és Zsuzsanna. Összesen a  nyolc testvérből, ők öten érték meg a felnőttkort.

Kossuth harmadik húga Lujza az abonyi földbirtokos, táblabíró és postamester Ruttkay József felesége volt. A mai Kisfaludy utcában laktak, egy hosszú nádfedeles házban. Itt volt a híres Kossuth-vályú is, ahol gyakran itatta a lovát a nagy hazafi. Emilia, aki Zsulavszky kapitány és udvari tanácsos felesége volt szintén itt élt. Ebben a házban időzött Zsuzsanna is, aki Meszlényi Rudolfhoz ment hozzá. Édesanyjuk Wéber Sarolta, férje halála után költözött ide.

Az 1840-es években Kossuth Lajos többször is meglátogatta őket. Hintón érkezett Nyári Pállal édesanyja születésnapjára. A szép és okos Emilia fiai, színdarabbal köszöntötték a nagybácsit.

Más alkalommal követválasztásra jött el Abonyba Kossuth. Vonaton érkezett, hogy támogassa gróf Teleki Lászlót jelenlétével, akit végül meg is választottak képviselőnek. gróf Batthyány Lajossal és gróf Teleki Lászlóval, a Casinóban tettek látogatást ekkor. Ennek emlékére, azon diványt, melyen ültek, az abonyi Casinó kegyelettel őrizte.

1848 a magyar nemzet történetében az egyik legnevezetesebb esztendő. Abonyi Lajos így írt az eseményekről: „A március 15-i vívmányok hírét, még aznap délben meghozták, a vasúti közlekedésnek köszönhetően Abonyba. A főjegyző tollából ezt a feljegyzést találták: 1848. március 25-én Abony város nagyszerű diadalünnepet ült. A kerületi szolgabíró által kihirdettetett, hogy az országgyűlés elfogadott 3 rendbeli törvénycikkelyt melyek közül a legfontosabbak: 

  1. Minden közterheknek, egyenlő és aránylagos kiterjesztése.
  2. Az úrbéri viszonyok örökös megszüntetése.
  3. A püspöki tized eltörlése.”

Szeptember 26-án maga Kossuth Lajos érkezett Abonyba. Alföldi toborzó útján megfordult már Kecskeméten, Kőrösön, Cegléden és Abonyból ment Szolnokra. Kossuthtal jött Jókai Mór és a híres színész, Egressy Gábor is. Kossuth a régi Városházán szólt Abony népéhez. Buzdította a jelenlevőket, hogy vállaljanak részt a honvédelem anyagi terheiből. Ezután az ablakhoz lépett Kossuth és meglengette tollas kalapját a tömeg előtt.

Abonyban 500 népfelkelő ragadott fegyvert. Jeszenszky Jánost választották hadnagyuknak. Az ő vezetésével indultak a Dunántúlra, Jellasics ellen. 

Kossuth a toborzó körútja során levelet írt a feleségének, melyben megemlékezett az abonyi beszédéről is.

A szabadságharc idején több alkalommal vonult át sereg a városon keresztül, vagy táborozott Abonyban. Decemberben az író Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos ezredes és Perczel Mór honvédtábornok seregei hátráltak Abonyon keresztül, Windischgrätz hadai elől.

1849 januárjában Ottinger császári tábornok két lovasezrede szállta meg Abonyt. Abonyi Lajos így emlékezett: “Rémítő nagy mennyiségben vágtatott... a szolnoki, a tószegi úton... egy-egy ezred... Délután 3 órakor ért a csata teljesen véget, midőn a németek megverve ... vonultak vissza s szervezkedtek az abonyi piac közepén... Oly tömeg katonaság gyűlt egybe, hogy a városba nem férhetett be...A római katolikus temető alatt ütöttek tábort és éjjel... a ... temető minden fáját levágták, sőt még a sírok keresztjeit is feltüzelték, s egy elrémítő letarolt ürességet hagytak maguk után.”

A szabadságharc bukása után Haynau rémuralma következett. Kossuth Törökországba emigrált, onnan próbálta meg újra szervezni a szabadságharcot. A Kossuth gyermekeket hét hónapig tartották őrizetben. Ezután Ruttkayné Kossuth Lujza vitte ki a három gyermeket Törökországba a szüleikhez.

A megtorlás idején a  Ruttkay családot üldözték. Ruttkay Józsefet elfogták, feleségét  Lujzát, az idős Kossuthnét, Zsuzsannát és Emiliát Pestre vitették. 1850-ben Lujza, édesanyjával együtt elhagyta Magyarországot és Belgiumba emigrált. Édesanyja ott halt meg, Kossuth már nem láthatta viszont. Lujza Amerikába élt egy darabig, majd férje halála után Torinóba ment és vezette Kossuth háztartását.

A kiegyezés után az országban nem volt mindenki elégedett. Abony város indítványozta, hogy írjanak levelet Kossuthnak. A képviselő testület lelkes szónoklata alapján elfogadták, hogy a sérelmeik orvoslását fogják kérni. A Magyar Újságban nyilvánosságra hozták Kossuth Lajoshoz való ragaszkodásukat, mely nagy feltűnést keltett az egész országban. Azonban tettek ezt már nem követhették, az indítványt a minisztérium eltörölte.

Kossuth Lujza, bátyját haláláig ápolta és a nemzet halottját haza is kísérte Magyarországra. Emilia fiai felnövekedve részt vettek az itáliai ütközetekben, majd az amerikai hadseregben, mindenhol a szabadságért harcolva.

Kossuth Lajos Abony város díszpolgára lett. Külön gyászjelentést adtak ki, és egy erre az alkalomra írott verset. A temetésére egy gyászzászlóval érkezett az abonyi küldöttség. Rendkívüli képviselőtestületi gyűlést is tartottak és részvétiratot intéztek az elhunyt fiaihoz, Kossuth Ferenchez és Kossuth Lajoshoz. Kossuth Ferenc a maga és testvére nevében egy szép és hazafias levélben köszönte meg, Abony város részvételét a szertartáson.

A továbbiakban az abonyiak ápolták Kossuth emlékét, bált, ünnepségeket szerveztek. Megkapta a központ a Kossuth-tér nevet. Régóta megfogalmazódott, hogy szobrot kellene készíteni a számára.

1994-ben az Abonyi Lajos Falumúzeum Baráti köre bízta meg Blaskó Sándor szobrászt egy Kossuth bronz relief elkészítésével. Az alkotást a Zeneiskola falára helyezték, ahol korábban a városháza állt.

A Zeneiskola és a Művelődési Ház újjáépítése után az utóbbi homlokzatára került az egészalakos dombormű, mely Kossuthot virágmotívumokkal ábrázolja, illetve a Kossuth beszédre emlékező márványtáblát is.

Most pedig hallgassák meg kedves kinizsis tanítványomat: Tánczos Ildikót. A Kossuthra emlékező verset Víz Zoltán abonyi káplán írta.

Szendrei-Juhász Ágnes történelem tanár

Igazgató- helyettes

Kinizsi Pál Gimnázium

784 alkalommal

Közelgő programok

Események nem találhatóak