Abony két templomának tornyáról népdal is született, melyet Kodály Zoltán gyűjtött 1905-ben, a szöveget először Abonyi Lajos, helyi születésű író jegyezte le.„Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik,
de Majlandban harminckettő látszik.
Inkább nézem az abonyi kettőt,
mint Majlandban azt a harminckettőt.”
A református istentiszteleteknek 1740-től több mint negyven éven át egy fából készített templom adott otthont, a felekezet ma is álló kőtemploma 1786-ban épült meg. A 30 méter magas, órapárkányos torony mai formáját 1822-ben nyerte el. A templom fakarzatának alját – ahogy a baloldali képen is látszik – díszes kazetták ékesítik.
Az Abonyi Református Templom rövid története
1626-ban találjuk az első helyben lakó prédikátorról szóló feljegyzést. Tudjuk azt is, hogy 1707 és 1708 között elnéptelenedik a falu, majd 1709-ben a pestis is eléri a település megmaradt lakosságát. Ezután csak nagyon lassan, 1711-ben a Szatmári békekötés után kezd újra benépesedni a falu. 1713-ig csak reformátusok lakták a települést.
1740 nyarán, az addig kálvinista istentiszteleti helyként használt kőtemplomból kizárja a református híveket az akkori plébános és visszaveszi a korábban katolikus kis kőtemplomot.
Ezt követően a reformátusok földesurukhoz fordultak segítségért, melyet 12 szál öreg fa formájában meg is kaptak. Ebből épült fel következő nyárra az új Isten háza, majd egy évvel később vakolása és meszelése is megtörtént.
II. József türelmi rendelete megengedte, hogy a lutheránusok és a kálvinisták is toronnyal lássák el istentiszteleti helyeiket. Ez jól jött az abonyi reformátusságnak, hiszen kis fatemplomát - mely az évek során megrongálódott - kinőtte. Így 1786 tavaszán elkezdődik az új kőtemplom építése, melyet ugyanabban az évben fel is szentelnek.
Ennek a templomnak a kórusába építették bele a korábbi templomból kimenekített jobbágypadokat és festett menyezeti kazettákat.
1810-ben a templom tetejére új zsindely kerül.
1813-ban vihar következtében megrongálódik a zsindelyborítás, a torony és a toronygomb is leesik.
1816 a belső templomépítési munkálatok ideje lett. Kicserélik a régi fából készült szószéket és megváltoztatják a helyét, két oldalára ablakot vágnak. A szószékkel szembe presbiteri padokat építenek és az úrasztalát korláttal kerítik el. Ekkor készült a szószék feletti hangvető (szószékkorona) és a Mózesszék is. A bejárat új ajtót kapott, s a levett, régi ajtót a torony bejáratára helyezték. Ezzel nyeri el templomunk mai belső formáját. A templomtér 18 méter hosszú, 8,5 méter széles lett.
Az 1786-ban épült, azóta műemlék jellegű késő barokk templomunk mai külső formáját 1822-ben nyeri el, amikor a vihar által megrongált tornyot nem csak felújítják, hanem meg is növelik. Helyet készítenek a toronyórának, homlokzatot építenek a templom torony felőli végéhez és a teljes tetőt felújítják. Májusban a toronygom is a helyére kerül, júliusban pedig a harangok is a helyükre kerülhettek.
1844-ben megrepedt a kisharang, ezért azt újra önttették. Ekkor kerül föl a meglévő 3 mázsás harang mellé az 1 mázsás kisharang és az új 6 mázsás nagyharang.
Közel húsz év elteltével a meglévő templom ismét kicsinek bizonyult, ezért létrehoztak egy Templomépítési alapot, amelynek segítségével finanszírozták a templom renoválási munkálatait és amelyből egy nagyobb templom építését szerették volna fedezni. Sajnos azonban az I. világháború az egyházközség minden megtakarítását, sőt még a harangjait is elvitte.
1935-ben megújul a torony és a toronysisak.
Templomunk 30 méter magas tornyának ma hagymakupolás tetején különleges "fiacsillagos" rézcsillag emlékeztet bennünket az értünk megszületett Megváltóra.
Arany csillagokkal díszített sík famennyezete fehér festésű.
2004 és 2008 között megtörtént a templom teljes külső és belső felújítása.
Kincseink a református templom festett fakazettái
Abonyban, ahol csak két torony látszik, az egyik torony a református templom tornya. Ebbe az 1786-ban épült templomba szerelték fel a faszerkezetű karzatra a korábbi megsérült (leégett) templomból kimenekített festett mennyezet-kazettákat.
48 festett kép látható a templomban. Eredeti elrendezése nem ismert.
Hihetetlenül nagy kincs ez, mely páratlan értéket képvisel.
„Nagyon nagy dolog az, hogy Abonyban majdhogynem az összes féle kazetta megmaradt. Van, amelyik ketté van vágva, vagy csonka egy kicsit, de ki lehetett egészíteni. Ehhez persze kellett a festőművésznő tehetsége is. A mondanivaló is meghatározza a vonalak menetét, ívét.
Az alföldi régióban egyedül az abonyi református templomban maradtak meg a kézzel festett fakazetták. Igazándiból „kikopott” az a tudás, hogy az emberek olvasni tudják, hogy mi is van az adott képen, így puszta díszítésnek vélték. Különösen a puritanizmus időszakában igyekeztek a templomokat minden díszüktől megfosztani. Sok helyen a fakazetták is kikerültek. Mi szerencsések vagyunk e tekintetben, hiszen az abonyi református templom fakazettáinak eszmei értéke felbecsülhetetlen.”- nyilatkozta korábban Gáll Károly református lelkipásztorunk.