Mészárosokat, vendéglősöket, kocsmárosokat fogadtak és a jövedelem a város pénztárába került, - földesúri hozzájárulással. A vendéglők az uradalom borait mérték. A Fogadóban étkezés- és szálláslehetőség is volt. Udvarában kocsiállás és istálló volt a mai Mozi területén. Az istálló bal oldala mellett volt a jégverem, melyet télen telehordtak jéggel, sóval keverték, szalmával befedték és így tárolták az italokat. Az 1800-as években növekedett a szállodai rész forgalma, még egy „quartier-ház"-at is nyitottak. 1837-ben a Fogadót átalakították, ekkor épült a mai homlokzatot képező épület. A hozzátoldott részbe az Úri Kaszinó költözött. A nagy teremmel és egyéb helyiséggel bővülő Fogadó a helyi színjátszók egyesületének, a Nemzeti Színház társulatának és a vándorszínészeknek is helyet adott előadásaikhoz. 1848-49-ben a szabadságharc alatt az Úri Kaszinót bezárták, de a Fogadó továbbra is kimagaslott a környező épületek közül.
Az uradalmi nagy szálló színpadán az 1850-51-és színházi szezonban húsz előadást tartottak, a bevételt hazafias célokra fordítottak. A Bach-rendszer súlyos elnyomása alatt a Fogadó volt a „ rebellis " abonyiak szellemi központja, hazafias színdarabokat, népszínműveket, drámákat játszottak Antos János támogatásával. Több színész kezdte Abonyban pályáját, pl. Abonyi Gyula /Kassa Lajos/. A színjátszók vezetését Abonyi Lajos vette át, az itt bemutatott színművei által vált országosan ismert íróvá. A kor ismertebb színészei között Blaha Lujza is többször fellépett. A bevételt Abony fejlesztésére ajánlották fel. A század végén a Fogadót Kossuth Szálló és Vendéglő Étteremnek nevezték el, udvarában helyet kaptak a követ- és képviselőválasztás kortesei. Itt választották meg országgyűlési képviselőnek Gulner Gyulát. A XX. század elején a Szálló tulajdonosa, Fábián István abonyi birtokos, felújította és átalakította az egész épületet, neki köszönhető mai dekoratív jellege.
A jégverem helyére került a Mozi, zsinór-padlásos színpadot alakítottak ki a vetítővászon mögött. A kocsiállás helyére a szabadtéri vetítésekhez filmvetítő gépház épült, 1950-ig működött. A Fogadóban trafik, étterem és kávéház, az emeleten 5 szállodai szoba várta a -vendégeket. Az 1920-as évektől 1940-ig a Kereskedők Egylete kapott helyet az emeleten. Az 1920-as években még pesti vendéglősök vezették a Kossuth Szállót, majd 1931-től 1949-ig Skultéty Sándor bérelte, 1939-1940 között Szíjártó Imre. A táncteremben működött 1935-36-ban a megalakult birkózó csapat. A háború ideje alatt az egész épületet a katonaság foglalta le a Kiegészítő Parancsnokság részére. A II. világháború után az épület visszakerült a Kossuth Szálloda és Étterem kezelésébe, később az ÁFÉSZ üzemeltette. Első üzletvezetője Szénási István, az ő közreműködésével, a Kinizsi Sörgyár kérésére nevezték el Kinizsi Sörözőnek. 1959-ben teljesen felújították. 1976-ban kezdték el a konyha bővítését, raktárak és lerakatok építését.
A Mozi átalakításának idején, 1976-ban bontották le a színpadot. A mozit a későbbi tulajdonos lebontotta. Az épület várja, hogy egyszer méltóképpen felújítsák Abony egyik ikonikus helyét és újra vendégeket fogadhasson.
Bízzunk benne, hogy egyszer erre lesz mód és lehetőség. Jelenleg magán tulajdonban van.