Vele szemben volt az úgynevezett kis Sívó kúria, amelyet lebontottak. Szvaczina József 1846-ban építtette Sívó János számára. Utána fia, Sívó József, majd annak fia, Sívó Jenő örökölte. Utolsó tokosa Sívó Jenő fia, Sívó Ernő volt.
A kúria udvarán olajkutatás céljából ástak kutat, és váratlanul 44 °C fokos gyógyvíz tört fel. Szomszédságában van az abonyi Termál és Strandfürdő, mely ezzel a gyógyhatású vizével is várja a strandolni vágyólkat. Az épületben Egészségmegőrző Központ található. Itt járóbeteg szakellátás, egészségügyi alapellátás, súlyfürdős, gyógymasszőri, fizikoterápiás és reumatológiai szakellátás vehető igénybe.
Az épület az „Egészségügyi alap és szakellátás infrastrukturális fejlesztése Abonyban” program kertében 2023-2026 között felújításon esik át.
A Sívó-kúriát már a nyolcvanas években is rendben tartották, ekkor a strand melléképületeként öltözőnek használták.
Az épület nyílászáróinak cseréje már korábban, 2020-ban megtörtént egy nyertes pályázatnak köszönhetően. Ekkor jelentős önkormányzati önerő mellérendelése is szükséges volt. A Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma biztosította a fejlesztési forrás egy részét. Magyarország Kormánya nyújtott támogatást a további külső felújítási munkálatok elvégzésére, mely tavaly tavaszra kivitelezésre került.
Ezen belül az épület vizesedésének megszüntetése, utólagos nedvesség elleni szigetelési munkálatok elvégzése, külső térburkolat építési munkálatai, bejárati lépcső felújítási munkálatai történtek meg. A cél a Sívó kúriában zajló egészségügyi fizikoterápiás kezelésekhez és a Termálfürdő nyújtotta szolgáltatásokhoz kapcsolódóan egészségközpont fejlesztése volt. Festőien szépséges lett az épület.
Örömteli, hogy az épület belső felújítása is megtörténhetett egy újabb, nagyvolumenű pályázat keretében. Az épületet a közeljövőben adjuk át a gyógyulni vágyóknak.
A Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetési előirányzatból bruttó 400.000.000 forint összegű, vissza nem térítendő támogatást biztosított a teljes belső felújításra, valamint egészségügyi eszközök beszerzésére.
A Sívó család története
Csallóközi régi birtokos család Csenkesz-Éthén, Előtejeden, később Illésházán és Kismagyaron. Első eredeti okmánya a pozsonyi káptalan, Miklós Benedek fiának 1351-ben kelt birtokátvételi elismervénye.
Ezenkívül ugyanezen káptalan jkönyveiben előfordulnak még Miklós 1415., István 1420., András 1529., Máthé 1532. és 1533., Mihály 1572., János 1610., Miklós 1618. és 1628. stb.
A szakadatlan leszármazás az 1532. élt Máthétól jön le. –
János, Pest vm. táblabírája, akinek az ágán terjed a család tovább, az 1780-as években költözik a pestvármegyei Abonyba, ahol az insurrectio költségeihez nagyobb gabona- és pénzadománnyal járul.
Ferdinánd királytól 1830. jul. 30. (LR. LXV-653. és Krassóm. lt.) kapja adományban a krassóvármegyei Bunyát, bunyai előnévvel; testvérei közül András ürményi birtokos részt vesz az insurrectióban, György pedig Illésházán birtokos, de mindkettőjüknek magvaszakadt.
János gyermekei János, Lőrincz, Sándor, Teréz és Angela 1830. osztoznak az Abony, Tószeg, Ó- és Uj-Kécske, Tápió-Bicske, valamint a Bög-pusztai részbirtokaikon.
János fiai közül Gyula, a Földváry Károly ezredes vezérlete alatt álló vörössapkás ezredben vesz részt, mint főhadnagy a bicskei és egyéb nevezetes ütközetekben.
Czímer: vörös mezőben hármas zöld halmon ágaskodó arany oroszlán egyenes karddal átszúrt arany koronát tart; sisakdisz: arany oroszlán növekvően; pajzstartók: egy tölgyfalevéllel övezett fiatal mezítelen férfi, jobbkezében tartva a kendő szerű sisaktakaró végét; jobbról egy, a kendőszerű sisaktakaróval fedett mezítelen fiatal női alak, balkezében a sisaktakaró végét tartva. – Vö. NI. X-240.; Pestm. monogr. I-480.; rcsk.
