Nyolc évnek kellett eltelnie azonban, míg a községi tanács épületet tudott adni a gyűjteménynek, melyet 1967. novemberében 18. század végén épült granáriumban mutattak be. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.
A Csák-nemzetség építtette magtár teljes felújítása csaknem két évet vett igénybe, míg 1983. augusztusában a folyamatosan gyűjtött tárgyakból, eszközökből új kiállítás várta a nagyközség lakosságát.
A földszinti enteriőr egyike az aratás, cséplés, magtisztítás eszközeit és az aratókoszorúkat, míg a másik a tanyai jószágtartás és a szőlőművelés eszközeit mutatja be. Az emeleti rész egyik felében a kötélgyártó, a szíjgyártó, a takács, cipész műhelyének részletei, tárgyai, a másikban a konyha-kamra sarok berendezési tárgyai, a tartósítás (káposztasavanyítás, aszalás, lekvárfőzés), valamint a tejfeldolgozás, disznóvágás munkaeszközei láthatók.
Az első bemutatóteret 1967 novemberében nyitották meg, a gyűjtemény egy 18. század végi magtárban kapott helyet, a Vasút utca 16. szám alatt. A település egyik legrégebi, egészen pontosan a XVIII. századból származó épülete, mely a Csák nemzetség megrendelésére épült. A barokk stílusú, füzérdíszes, kővázás kapuzattal és az egyik oldalán megtört ívű, félköríves záródású oromfallal rendelkezik, Az épület az 1980-as évek elején egy közel két évig húzódó felújításon esett át. 1983 augusztusa óta a múzeum a mai napig fogadja az elsősorban mezőgazdasági munkaeszközök, illetve az egykori céhek és kihalt mesterségekhez köthető tárgyak iránt érdeklődőket. Egyedülálló abban, hogy teljes tárgyi kultúrát mutat be a tanyavilágból – nemcsak izolált tárgyakat, hanem műhelyeket, berendezési egységeket és életmódetűdöket. Van valós aktivitása, helytörténeti vetélkedők, múzeumpedagógiai programok, események, közösségi részvétel – tehát nemcsak „kiállítást nézni”, hanem „élettel megtöltött hely”.
Az épület történetéről:
Csák József építtette 1820 körül a mellette lévő Csák-Pick kúriával együtt, amelyet lebontottak. Az első földesúri magtár volt olyankor, amikor még emberek sokasága igen mostoha körülmények között, szűk kis egészségtelen viskókban tengette életét. A gazdag földesúr ezzel nem törődve, terményeinek épít előkelő tároló helyet. Az emeletes magtár épület oromfalai íves záródásúak. A véghomlokzatokon három sorban, a hosszhomlokzatokon két sorban egymás fölött kis metető, fekvő helyzetű, egyszerű ablakokkal, eredeti kovácsoltvasrácsokkal. A régen mellette álló lakóépülettel tégla kerítés kötötte össze, amely még ma is megvan. A kerítésen kívül falpilléres kapuzat, a pillérek felett faragott kővázákkal, melyeket füzér ékesít.
