A Vigyázók Veszprém megyéből származnak, eredeti nevük Wachter volt. Ennek fordítása a Vigyázó. Ősük, Wachter Gergely 1671-ben kapott címeres nemeslevelet. A család jelentős területekkel rendelkezett Tolna, Győr és Pest vármegyében is, abonyi birtokukat örökösödéssel szerezték. Akadtak köztük köztisztviselők, iparosok, kereskedők, de találunk a családban főszolgabírót, katonát, és királyi udvarnokot is. A grófi címet 1895-ben az 1874 és 1928 között élt Vigyázó Ferenc kapta. Az uralkodó különleges kegye folytán a család köznemesi státuszból a bárói fokozat kihagyásával rögtön a magasabb, a grófi rangra emelkedett, ami ritkaságnak számít a magyar rangadományozások történetében. A család főnemesi ága 1928-ban, a köznemesi ág 1935-ben kihalt. Gróf Vigyázó Ferenc, miután két fia idő előtt elhunyt, végrendeletében a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta földbirtokait, házait és egyéb értékeit. Köztük értékes könyv-, kódex- és képgyűjteményét, valamint a Podmaniczky-Vigyázó-kastélyt.
A hagyaték értékét huszonötmillió pengőre becsülték. Bár a vagyont tízmillió pengő tartozás terhelte, a maradék nagy segítséget nyújtott az akkor igen nehéz anyagi helyzetben levő Akadémiának. A kúria a XIX. század elején épült, mely a Tószegi és a Székely Bertalan utca sarkán áll. Az épületben egykor a közelben található kastély intézője lakott, az 1985-ös építészeti értékvizsgálat arról számolt be, hogy az épületet részben múzeumként használták. Jelenleg állami tulajdonban van.
Képek még az épületről IDE kattintva