Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
x
Egyházak
Frissítés alatt...



Abony Város jelképévé vált a  Kodály Zoltán által is megénekelt két templomtorony. Bármerről közeledünk Abony felé, már messziről látható a Szent István római katolikus templom és a zeneiskola szomszédságában álló református templom tornya.


RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A római katolikus templom a Városháza szomszédságában magasodik. Stílusát tekintve kevert, nem tiszta műemlék. Eredetileg barokk épület volt, de többszöri átépítések után alig őrzött meg valamint a régi részletekből. Városképi jellegű építmény központi elhelyezkedésével és a város fölé magasodó, a főhomlokzat síkjából kissé előreugró, monumentális tornyával. 1773-1785 között épült fel Sztranovszki János plébános kezdeményezésére a galántai Balogh család és a közbirtokosság adományaiból.

Az alapkövet 1773 június végén tette le a Szentmártoni Ferenc kerületi esperes a hívek és a környező papság jelenlétében. 1777-ben fejezték be az építkezést Kozma József címzetes kanonok idejében. A toronyra feltették a keresztet és a város toronyórát készíttetett. A belső díszítés már Thwy Pál plébánosnak jutott. A földesurak és a hívek adományaikkal gazdagították a templomukat. A padok és a Szeplőtlen fogantatás oltára 1787-ben kerültek Abonyba a váci piarista templomból.

1795-ben Sebestyén János, a szent életű plébános harangot, szószéket, kereszt-kutat készíttetett, felállíttatta a bearanyozott orgonát. Minden vagyonát a templomra íratta.

1800-ban Bodonyi Miklós esperes elkészítette a főoltárt, a szentélyt, 1801-ben a mellékoltárokat, majd a perókiát. 1802-ben Andrássy János kanonok, helyi földesúr került a parókiára. A vihar által megrongálódott templomot kívül-belül tataroztatta, az oltárokat renováltatta. Évi jövedelmének egy részét az abonyi kórház alapítására ajánlotta fel.

A napóleoni háborúban a hívek adományait, az ezüsttárgyakat, kelyheket, kandelábereket császári rendeletre lefoglalták. Az értékek nagy részét visszavásárolták közadakozásból.

1825-ben felújították az egész templomot. Ekkor készült el az új oltárkép is, a jeles Pesky alkotása, mely a haldokló Szt. István királyt ábrázolta, amint számos országnagy jelenlétében az esztergomi érseknek átadja a koronát. 1825-ben a templom tornyában 5 harang volt, a legrégebbi harangot Szt. István tiszteletére szentelték fel. 1900-ban Lévai Mihály lett a plébános. Abony háromszor választotta meg képviselőjének és díszpolgárává fogadta. Püspök rangot kapott, később pápai prelátus és apát lett. 1903-ban új orgonát készítettek. 1908-ban Lévai Mihály megvette a "Hosszú kocsma" telkét és négy tantermes iskolát építtetett, később négy tanyasi iskolát létesített. 1912-ben Lévai Mihály püspök renováltatta a templomot, bevezette a villanyt, új keresztúti képek kerültek a régiek helyére. A templombelsőt ez alkalommal festették ki először. A mennyezeti képeket Thury Gyula művész festette. Jurina Antal készítette az ornametika részt. Eékészült a Szentsír-kápolna az oltárral együtt. A szobrokat 1912 és 1938 között vásárolták közadakozásból. 1917-ben háborús célokra elvitték az orgona érsípjait és három harangot. Az 1920-as évekre a templomot teljesen kifosztották.

Lévai   Mihály püspök után Kovács József került a plébániára. Kemény egyénisége miatt sokan támadták, az előd rokonsága leromboltatta a melléképületeket. A heves indulatok 1924-ben lecsillapodtak.

1926-ban Kovács József kanonok pótolta az elvitt harangokat és a hiányzó orgonasípokat. Az eucharisztikus világkongresszusra átépítette a főbejáratot, neki köszönhető gyönyörű portálénk. Kovács József kanonok építtette fel a 15 tantermes Szelei úti iskolát és a Kultúrházat. 1926-ban meghozták az új harangot.

1942-ben Cselényi József lett a plébános. A legborzalmasabb időket élte át, megrendítően írta le a község birtoklásáért folyó harcokat. 1943-ban háborús célokra elvitték a Szt. István harangot Abonyból. 1944-ben bombatalálat érte a templomot és a plébániát. Tavasz végéig oroszok voltak a parókián. A romok eltakarításában és a károk kijavításában az abonyi hívők mellett egy román tiszt is részt vett. Cselényi József prépost támogatta a pedagógusokat, 1947-ben középiskolát létesített. Neki jutott a társadalmi átalakulás kemény vihara és az iskolák államosításának időszaka.

1948-ban, a legnehezebb időben kezdődött el a nagy renoválás. A belső felújítást 1954-ben kezdte meg a Sarszánki István festőmester Leskovszki tervei alapján. A mennyezeti seccot a kiváló tehetségű abonyi festőművész-rajztanár, Horváth József, az oltárképet dr. Dénes Jenő rajztanár restaurálta. Az aranyozást Szabota Nándor, a műmárványozást Neubaiter Nándor végezte.

1958-ban építették meg a lurdi barlangot a Szűzanya megjelenésének 100. évfordulójára.1963-ban a templomtetőt felújították. 1970-ben készült el az új főoltár, Takács István egyházi festőművész alkotása: Szent IStván király Szűz Mária oltalmába ajánlja   a Szent Koronát és az országot. 1978-ban modern szembemiséző oltárral és ambóval ellátott liturgikus tér készült Perczel Dénes tervei alapján. A márványlapokon lévő idézetek korunk tudósait szólaltatják meg Istenről, a hitről. A 200. évfordulón került sor a teljes felújításra. A belső festést Bolczos Lajos festőművész és fia újították fel. Nagy András plébános elkészítette a templom fűtését és a villanykapcsolások központosítását. 1989-ben megérkezett az új 6 mázsás Szent István harang, mely Gombos Lajos öntőműhelyében készült Őbottyánban.


REFORMÁTUS TEMPLOM

A település első temploma a mai Szent István - katolikus plébánia templom helyén állt. A XVI. század közepén Abonyba is eljutottak a reformáció helvét (kálvini) irányzatú tanai. 1562-ben a templom is a református hívek tulajdonába került át, amelyet a kálvinista liturgiának megfelelően megtisztítottak a szobroktól, festményektől. Ez az épület az ellenreformációs törekvések folyamán 1740-ben visszakerült a katolikusok kezébe. A katolikusok ezt a templomot később lebontották és annak anyagát felhasználva építették fel a jelenlegit késő barokk stílusban. 1740 és 1785 között fatemplomban tartották a református istentiszteleteket, amely egy helyébi jobbágy, Imre János telkére épült. Eredetileg a templom számára készült a ma is látható, a karzatok aljára befaragott kazettás famennyezet.

II. József Türelmi Rendeletének nyomán 1781-ben lehetőség nyílt a kőtemplom megépítésére, ezért a régit 1785-ben elbontották, és 1786-ban már el is készült az új, ma is álló, műemlék jellegű, késő barokk templom.

A viszonylag kisméretű templom kertjében áll a gyülekezeti ház, a templom mögött pedig a parókia épülete. Tornya 30 méter magas,   a templom építése óta többször is átépítették, végső formáját 1822-ben kapta. Az egypárnatagos sisak 1936-ban készült, a közelmúltban újították fel. Tervezője Tóth Lajos abonyi mester volt. Csúcsán igen furcsa rézcsillag van, mely 1822-ben Nagykőrösön készült. Érdekessége, hogy a csillag egyik ágán egy szabad szemmel is alig látható kisebb csillag van. A toronygömb és a csillag együttesen több mint 1 mázsát nyom. Az órapárkányos, zenélő toronyórával felszerelt, kétemeletes torony földszintje kváderezett, itt a Kálvin utca felé vakablak, fölötte félkörablak látható, majd a harangház félköríves ablakai következnek, alattuk kőbábos díszítéssel. A torvony íves oromfallal kapcsolódik a templomtesthez. A belső térbe kapu vezet. Az egyik a torony délkeleti oldalánál, a másik a hajó felénél. Utóbbi elé oldalhajószerű előcsarnok épület. Az oldalbejárat felett feliratot olvasunk: "Jöjjön el a te országod", még fejlebb a koszorúba foglalt Biblia található. Az ajtó fölött valaha kis esővédő üvegtető volt, amelyet a templom művészeti egysége érdekében nemrég eltávolítottak. A templomtest ablakai szegmensívesek, ilyenekből a gyülekezeti ház felől kettő, az utca felőli oldalon három, a parókia felőli egyenesen záródó oldalon pedig egy van.

Belseje 18 méter hosszú és 8,5 méter széles. Csillagokkal díszített, sík famennyezete fehér festésű. A torony felőli és a vele átellenes