Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2018 április 18 szerda - 17:09:05     Hivatali hírek      Hozzászólás0
Téli esték Nagyjáráson

nagyjarasi_iskola_tanyai_klub_abonyban_abonyi_abony.hu_1974_2018.jpg   1974-et írunk. "Az őszi esőktől a szárító tavaszi szelekig a határban élők jórészt a tanyák foglyai. A felázott dűlőutak sártengerében megfeneklik a jármű, a szépen kelő vetés hatalmas tábláján kígyózik át egy keskeny gyalogút. A tsz-majortól ez vezet el a nagyjárási általános iskolához.

   Abony e távol eső határrészén még vagy százötven család él. A tágas, erős, két tantermes iskola egyik szobájában tizenegy alsó tagozatost oktat Kummer Zoltánné tanítónő. A másik terem jószerével üresen állhatna, ha az idevalók kezdeményező kedve nem sürgetne változtatást sorsukon. Az egy éve ide került tanítónővel egyetértésben kialakul a tanyai klub.

   Hetenként két-három alkalommal az esti órákban a felnőttek különböző korosztályai keresnek itt társaságot, könnyű szórakozást, időtöltést. Szerdánként tucatnyi asszony ül be gombolyagjaival, hímzésével a tanítónőhöz. Nagyjáráson hosszú évekre visszatekintő, szép hagyományai vannak a kézimunkázásnak. Sok kiállítás közönsége megcsodálta a legszebb darabokat.

   A fiatalság főként szombaton és vasárnap este múlatja itt az időt. Nézik a tv-t, magnóznak, lemezeket tesznek fel, táncolnak, igaz ez utóbbit csak csínján, mert a régi padló alattomos gödrei bokaficammal fenyegetnek. Tsz-tagok és bejáró munkások a rendszeres látogatók. Otthonosan érzik magukat, bár a berendezés még nem teljes. Asztalokat az ÁFÉSZ kocsmárosának jóindulatából kaptak kölcsön, a fűtés is körülményes. Késik az erre a célra szánt tüzelő. A tanács szerint januártól rendszeres támogatásban részesítik a születendő klubot.

   Skultéty Sándor, az abonyi művelődési ház igazgatója, aki szakmai tanácsaival segíti és irányítja az első tanyai próbálkozásokat, már eddig is egyengette a tanyai klub útját. Katalin-napra kivitte az irodalmi színpadot. A Móra-műsort mutatták be, utána az összesereglettek táncoltak hajnalig. Jól sikerült a Mikulás-bál, amelyet a kicsinyek megajándékozása előzött meg. Ez volt ám az Igazi meglepetés! Minden gyerek úgy kapta meg a piros celofánzacskóba csomagolt ajándékot, hogy előtte egy fillért sem kértek a szülőktől. Ez is a klubtagok ötlete volt. A környékről annyian összejöttek ekkor, hogy szűknek bizonyultak az öreg épület falai.

   A vállalkozó szellemű fiatalok, részben a József Attila Tsz gumiüzemének dolgozói, társadalmi munkájukat is felajánlották: szívesen kicserélnék a korhadt padlót, s ha lehetne, a használaton kívüli iroda felhasználásával, színpaddal bővítenék a nagytermet. A színpad gondolatát az az ötlet szülte, amelyből a színjátszócsoport létesítésének lehetősége kipattant. A majdani „igazi” klubavatóra szívesen betanulnának egy rövidebb színdarabot.

   A jövőt csak tervezik. Ami a jelent illeti, a sakkon, dominón és kártyán kívül a tanyaiak rendelkezésére áll a háromszáz kötetes letéti könyvtár. Klubnapokon sokan a helyszínen forgatják, lapozgatják a könyveket. A gyerekek a szülőket, szomszédokat látják el — megbízatás alapján hozva, „víve” az olvasmányokat. A tanítónő boldog, jó szívvel végzi az önként vállalt, fizetség nélküli munkát.

   A nagyközségi tanács a jövőben Abony másik határrészében, Sashalomban is szeretne hasonló tanyai klubot életre hívni.

   A törteli határ szintén sok tanyai családnak ad otthont. Valamikor a népnyelv „Ne teremj!" névvel illette ezt a részt, amelynek közelében a Szabó-tanya áll. Ebben van a Rákóczi Tsz kultúrterme. Ez főként közéleti rendezvények fóruma, brigádgyűléseket, más összejöveteleket tartanak benne. Választások idején itt járulnak urnához a környékbeli szavazók.

   A Szabó-tanya egyetlen vonzereje a televízió. Bizony, sok környékbeli tanyában nincs még villany. A terem kulcsa az éjjeliőrnél, általa nyernek bebocsátást a tv-nézők. Egy-egy érdekesebb műsorra, mostanábán például A tavasz tizenhét pillanatára, összejönnek harmincan is. Ilyenkor nagyapák és unokák együtt nézik a műsort. Ugyancsak Törtelen, a ludast iskolában Tóth István tanító engedi be a televízióra áhítozókat. Igaz, egysíkú ez a program, de még így önmagában is jóval több 'a semminél, ha kevesebb is annál, mint ami kellene — vagy amire telne.

   Általában ott tapasztalható nagyobb előrehaladás, ahol akad vállalkozó, aki összehívja, együtt tartja a tanyai embereket. Igaz, némi pénz és hivatalos támogatás "sem nélkülözhető, de nem ez a legfontosabb kellék. A mozgékonyság, az ötletbőség olyan megnyerő vonás, amely magával ragad másokat is. A községektől távoli iskolák egy része már megszűnt a körzetesítéssel. A tanácsoknak, községi népfrontbizottságoknak és szövetkezeteknek nem volna nehéz megteremteni ezekben a tanyai klubok életfeltételeit."

Szerző: Tamasi Tamás
Forrás, a cikk megjelent: A Ceglédi Hírlap (Pest Megyei Hírlap különkiadása) 1974. december 24-i (kedd) számában, XVIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM

Fotó: Markó Ferenc/ Abony múltja