Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2008 október 22 szerda - 08:50:38     Városi rendezvények      Hozzászólás0



„Tisztelt ünneplő közönség!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket a Bihari János Zeneiskola AMI nevében. A mai napon ünnepelni jöttünk össze, mégpedig a Magyar Festészet Napját ünnepeljük minden év október 17-én. E neves nap alkalmából nyitjuk meg tárlatunkat, Heiling György festőművész, nyugdíjas rajztanár kiállítását.
A Magyar Festészet Napja civil kezdeményezésként, néhány lelkes ember erőfeszítéseként 2002-ben jött létre. 2002-ben csak remélni lehetett, hogy egyszer az egész országot átszövő, az országhatárt is átlépő olyan művészeti fesztivál lesz, amely a hazai kortárs festészet méltó és átfogó seregszemléje lehet.



Azért erre a napra esett a választás, mert ekkor ünnepeljük Szent Lukács névnapját, aki évszázadok óta a festők védőszentje.Ez a nap 2002 óta a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe!
Tehát az első rendezvényt 2002-ben sikerült tető alá hozni. A második évben az ünnep már kétnapos volt. 2006-ban pedig több mint egy héten át tartottak az ünnephez kötődő események. Idén 300 művész kétezernél is több kép lesz látható országszerte, sőt csatlakoztak a kezdeményezéshez szlovéniai, székelyföldi és szlovákiai kiállítóhelyek is.
A rendezvénysorozat látogatottsága és kiállítóinak száma évről évre nő, célja pedig évek óta változatlan: a festmények művészeti színvonalából és egyediségéből adódó érték elismertetése, a kortárs magyar festők és alkotásai iránti közönségszeretet kivívása.
Az eddigiekből is kitűnik, hogy a Magyar Festészet Napja minden évben változik, bővül, és egyre nagyobb léptékben gondolkodik. Programjait mér régen nem csak tárlatok és kiállítások alkotják; koncertek, irodalmi műsorok és mozgásszínházi előadások is ünneplik a kortárs festészetet.
E bevezető után szeretnék néhány gondolatot szólni Heiling György munkásságáról.Heiling György nyugdíjas rajztanár, aki itt Abonyban közel 40 éven át tanította a szép meglátására, a rajzolás-festés elemeire az ifjúságot a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskolában, a Kossuth Gimnáziumban és a Művelődési Ház szakköri óráin.
Munkájához elengedhetetlen volt, hogy maga is rajzoljon, fessen.Mindig jó szakmai feltöltődést jelentettek számára a zebegényi, siklósi, tokaji nyári alkotótelepek.
Rendszeresen részt vett a pedagógus képzőművészek megyei és országos tárlatain, valamint a Nagy István Képzőművészeti csoport kiállításain.Egyéni kiállításai Abonyban, Nagykőrösön és Budapesten voltak. Rajzai rendszeresen megjelente a Pest megyei Hírlap és a Rajztanítás című szakmai lapban.Munkásságát jegyzi a 2000-ben megjelent Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, valamint az Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv és Szakkönyvtár.
Az eltelt évtizedekben munkáinak több periódusa volt.A 60-as években természet utáni studiumokat készített.A 70-es években főleg figurális témákat ábrázoló festményeket és linólmetszeteket.A 80-as években a nagyobb méretű konstruktív képeket festette.
A közelmúlt éveiben főleg szakrális témákat dolgozott fel.Ezekből láthattunk az elmúlt évben, a 36. Abonyi Őszi Tárlaton a Tallián Lavatka kúriában pl. a nagyméretű Golgota c. festményt.Jelenleg tájképeket fest. A teremtett világ, a bennünket körülvevő táj, köznapinak tűnő formáiban keresi és látja meg a szépet.Elébünk tárja, hogy bizony az Alföld is mennyi szépséget rejt. Nem egy festményén a nagy semmi, a puszta és az ég ölelkezése a téma.A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődését tükrözik ezek a különböző hangulatú képek.
Fontos elem képein a felhő, a gyakran változó égbolt, az atmoszférikus jelenségek.Fehérfalú tanyák, poros utak, gémeskutak, hűsölő lovak adják a fő témát.A zebegényi, balatoni, dunaparti képek csak kis kitérők. Egy-egy utazás emlékei.Szinte valamennyi festményén a hangulati elemek kapják a legnagyobb hangsúlyt. Az egyiken a reggeli párák lebegnek a vízparti fák között. A másikon szinte érezzük a rekkenő nyári hőséget, melyet az erős fények és a hűvös mély árnyékok ellentételével ér el.
Mint mindenki, aki a mérleg jegyében született Heiling György is szereti a rendezettséget, a harmóniát, a kiegyensúlyozottságot. Képein ezért a kompozíciók jól átgondoltak. A látvány kivágását jól megkomponálja.Az itt kiállított munkák olajfestmények. Egy kivétel van csupán, a legelő bikákat ábrázoló kép, amely temperával készült.
Kedves Közönség!
A képek egy hónapig lesznek kiállítva és természetesen megvásárolhatók.
Kérem tekintsék meg a kiállítást!”A kiállítás megnyitót Donkó Emese és Juhász Julianna zongora szakos növendékek színesítették zongorajátékukkal.
Felkészítő tanáruk: Szikszay Sándorné
.