Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
x
Hírek - Kategória 'Kulturális hírek'
2019 december 30 hétfő - 17:50:38     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

modern-fashion-2019-new-year-wordart-element.pngAbonyban a 2019-ben is számos igényes, illetve rendhagyó kulturális esemény történt, amelyről a következőkben próbálunk összegzést írni.
Ezek szerves részei voltak a kiemelt városi programoknak is – gondoljunk csak a megemlékezésekre, amelyeken az általános iskolák és a gimnázium kiváló műsorokkal szerepeltek. Március 15-én a Nagyabonyi Színkör bemutatta A Görgei korsója című rövid színdarabját, illetve a társulat az abonyi színjátszás tiszteletére műsorára tűzte Kisfaludy Károly „A kérők” vígjátékát. Mellettük a Bihari Ifjúsági Stúdió a „Reflektor”-t mutatta be, továbbá a rendszerváltás 30 éves múltjára is reflektáló „Ti amo, Balaton!”-t, a Bihari Gyerekszínház pedig egy bájos „Musical show”-t. A „hazai” darabok mellett további vendégelőadások várták a leginkább az apróságokat a Kultúra Háza mesebérletének keretén belül, amelynek része volt Halász Judit grandiózus koncertje is a Varga István Városi Sportcsarnokban. A Körút Színház bérlete a felnőtt közönséget célozta meg.
A művelődési ház szakköreinek hagyományos éves előadásaira ugyancsak nagy érdeklődés volt. A Dalok Estje, Nóta délután a népdal szerelmeseinek kedvezett. A Parázs Táncszínház fennállásának öt éves jubileumát ünnepelte. A hagyományos pünkösdi Fúvószenekari és Mazsorett Találkozón a helyi művészek mellett vidéki csapatok játszottak a katolikus templom előtt.
A Tó Party ugyancsak ötödik alkalommal rengette meg a Mikes-tavat. A délelőtti főzőverseny után a Groovehouse, Fresh és a Kerozin zenekar gondoskodott a retro hangulatról. A hagyományos Kézműves Napot a Kertbarát Kör Termény bemutatója tett még színesebbé. A Zenés Esték keretén belül a Bereki Sramli az Oktoberfest hangulatát hozta el Abonyba. Ismét volt Lovas Napok és Erős Emberek Versenye is.
A fiataloknak szánt megmérettetések: a József Attila Szavalóverseny, a Városi Versmondó Verseny és a Györe Csaba Helytörténeti Vetélkedő rengeteg iskolásnak okoztak örömet. Nyáron összesen négy tábor várta a gyermekeket a Kultúra Háza szervezésében: a helytörténeti és helyismereti tábor, kreatív tábor, „ismerkedés a kultúrákkal”, illetve a „szeresd az állatokat!” tábor.
Kik látogattak el Abonyba az idén? Nálunk járt Malek Andrea a Studio11 Ensemble zenekarral Valentin napon, a Dumaszínháztól Dombóvári István, Bellus István, Kiss Ádám, Szobácsi Gergő, Hadházi László és Misumbe Dávid Dennis, Nyári Károly és Nyári Aliz, augusztus 20-án Palya Bea, illetve a Yesyes zenekat, az idősek világnapi esten Peter Srámek. Szulák Andrea Molnár György és koncertzenekarának vendégeként énekelt, Janza Kata Szabó P. Szilveszterrel lépett fel, decemberben pedig a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes adta elő „A bandá”-t. Ismeretterjesztő előadást Dr. Erdélyi Zsolt tartott az észak-koreai diktatúráról, az „emberi bestiákról” pedig Doszpot Péter és Antal Gábor. Az idei év kiemelt könyvbemutatói Csanád Lászlóhoz, Kovács Violettához és Schäffer Erzsébethez kapcsolódtak.
Két horror témájú szabadulós játék is várta a borzongani vágyókat. „A vérfarkas éjszakája” a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat keretében futott februárban, októberben pedig a volt Vadaspark erdejében menekültek a játékosok a feladványok után.
Milyen kiállítások kerültek bemutatásra? Valamennyi állatbarátot várt a Galamb, Díszmadár és Díszbaromfi kiállítás a sportcsarnokban. A Színvarázs Foltvarró Szakkör munkái ismét elvarázsoltak mindenkit. Szilágyi Dávid fotói, gyönyörű gobelin munkák, Szabados Ildikó festményei és Bene László adventi képeslapjai mutatkoztak be a Kultúra Háza aulájában. A Falumúzeumban megnyílt egy rádiótörténeti kiállítás Wlassits Nándor és Nagy László gyűjteményéből.
Az összefogás megható jegyében valósult meg a Melody Band estje Szarvák Bence megsegítéséért. Az adventi időszakban sem maradtak programok nélkül a lakosok.
A Mikulásvárásban kivette a részét a Körszínház „Ki legyen a Mikulás?” című előadásával, továbbá a Napsugár Életmód Klub ugyancsak vásárt tartott. A Városunk Fejlődéséért Egyesület jóvoltából meggyújtották a négy adventi gyertyát, amelyek köré a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola, a Somogyi Imre Általános Iskola, a Gyulai Gaál Miklós AMI, az Egyedül Nem Megy Alapítvány és az Andante Kamarakórus szervezett műsort. A város decemberi programrepertoárja egy korcsolyapályával is bővült, amelynek ünnepélyes megnyitóján mikulás korcsolyázott, Túri Lajos, majd a Gríz zenekar lépett fel. A rá következő hétvégén fényfestés, cukorkaágyú, tűzijáték, illetve a TRIÁSZ zenekar gondoskodott a jó hangulatról, a 28-át pedig a sportcsarnokban VR játékok, majd a Főtéren a Lesz vigasz zenekar Előszilveszteri bulija várta az érdeklődőket – hála a helyi vállalkozóknak.
A folytatás nem marad el! 2020-ban is rengeteg izgalmas program fogja gazdagítani a várost, beleértve a helyi csoportok, illetve a vendégelőadók műsorait.
 
Jandácsik Pál
2019 december 03 kedd - 17:03:42     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

73390621_2782730928451114_1654304759697375232_n.jpgAz abonyi tagozatból öt gyermeket válogattak be a szolnoki a Dalma Dance SE válogatott Mazsorett Csoportba kiemelkedő munkájának és szorgalmának köszönhetően, ahol különórákon vehetnek részt.
A Válogatott Mazsorett csapat meghívást kapott a nagyváradi versenyre 2019. november 23-án, ahol „botos formációval” arany és „pom-pon formációval” ezüst érmet szereztek. A Válogatott Mazsorett tagjai az abonyi tagozatból: Varga Alexandra, Török Nóra Lívia, Skultéti Hanna, Kerekes Luca, Jandácsik Violetta. „Basic Junior Baton Solo” kategóriában Jandácsik Violetta egymagában is megmutatta tudását, így arany érmet szerzett.
Az abonyi tagozat 2019. november 30-án Nyílt Mazsorett Versenyen is részt vett Mezőtúron Start Junior Boton csapat és Start Junior Eszközös Csapat számban. Arany érmet vihettek haza a lányok: Balog Eszter, Demeter Petra, Jandácsik Violetta, Kerekes Luca, Skultéti Hanna, Skultéti Szofi, Szőke Anasztázia, Szőke Lili, Török Nóra Lívia és Varga Alexandra. Ugyanezen a versenyen Basic Junior Baton Solo kategóriában Jandácsik Violetta ezüst érmet szerzett. Skultéti Hanna és Kerekes Luca Basic Junior Baton Duo/Trio kategóriában bronz éremmel tértek haza.
Büszkék vagyunk lányainkra és csodás tanárainkra: Mészáros Juditra, az bonyi tagozat edzőjére és Győrfi Dalmára, Dalma Dance Club vezetőjére, aki egyben a Válogatott Mazsorett edzője. Elismerés a szülőknek is, akik a háttérből támogatják a fiatal tehetségeket.
 
76960485_620547258687591_2777251730495111168_n.jpg
 
 78192029_2929015593828709_2160578071277600768_n.jpg
75456936_1146184712256969_1578068390113705984_n.jpg

78417458_555737481876309_8528481753252233216_n.jpg

Jandácsik Pál
(A nagyításhoz kattintson a képre!)
2019 november 30 szombat - 20:40:34     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

img_4137.jpg2019. november 30-án az Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely épületében (Abony, Vasút út 16.) különleges tárlat nyílt Úttörő rádió kísérletek Abonyban – A rádió hőskora címmel.
A kiállítás egyik része az első magyar, Abonyhoz köthető rádió kísérletezőről szól: Fábián Istvánról, a másik a megboldogult Nagy László grandiózus rádió gyűjteményének egy töredékének felhasználásával a rádiókészülékek „evolúcióját” mutatja be a ’40-es évektől egészen a ’90-es évekig.
A megnyitót nagyon nagy érdeklődés övezte. Megtelt a kiállítótér. A megnyitó kezdetén Szacskó Levente, a Bihari Ifjúsági Stúdió fiatal művésze énekelt egy dalt, majd Korbély Csabáné, a Múzeum Baráti Kör elnöke mutatta be Fábián Istvánt, akiről méltatlanul keveset tud az abonyi lakosság – holott technikatörténeti jelentőségű a neve. A trianoni bizonytalanság után ugyanis úttörője volt annak, hogy Magyarország általa hívójelet kapjon a nagyvilágban!
Korbély Csabáné a beszédében részletesen beszámolt erről:
„Fábián István 1908-ban január 31-én született és szüleivel a Nagykőrösi úton ma is álló Kazinczy kúriában lakott. Innen adta le az első hívójeleket. Édesapja országgyűlési képviselő volt.  A ceglédi Kossuth Lajos Főgimnázium tanulójaként ott találkozott Mende Jenővel, a hazai rádiótechnikai szakírás megteremtőjével, aki akkor fizikát tanított. A fiatalember nagy érdeklődéssel hallgatta tanára előadásait, melyek arra sarkallták, hogy többet tudjon meg erről az ismeretlen területről.
Akkoriban már Perényi Sándor, aki szintén lelkes rádióamatőr volt, boltot nyitott a jelenlegi falumúzeum szomszédságában. Gyakran keresték fel különböző alkatrészekért az ország más területén élő rádióamatőrök is ezt a helyet. Ezzel könnyebbé vált Fábián István számára is a szükséges kellékek beszerzése, amiben segítséget kapott Perényi Sándortól, aki gyakran utazott a fővárosba, beszerezve barátja számára a szükséges dolgokat.
Sajnos Fábián István fiatal szervezetét megtámadta a tbc, ezért tanulmányait nem folytatta tovább a gimnázium keretei között, de elkezdett behatóbban foglalkozni a rádiózással, különösen a rövidhullámokkal. Első tapasztalatait a Tátrában végzett gyógykezelések alkalmával szerezte, ahol akkoriban kezdődött az amatőrök intenzív szervezése. Rendszeresen hallgatta a Rádió Wien adásaiban sugárzott morzetanfolyamot és levelezésben állt az osztrák amatőrökkel. Végre 1926 őszén elkészült az eddigi vevőkészülék mellé egy adó is. Szerény 3 wattos teljesítménye volt, mégis nagy érdeklődést váltott ki egész Európában. A 18 esztendős István a WAA azonosító jelet választotta, melyben a W Magyarországot, az első A Abonyt, a második A pedig az első rádióamatőrt jelezte.  40 méteres hullámsávban forgalmazott, a legnagyobb távolság, amit elért 2500 km volt. /Algéria/. Egy másik abonyi amatőr Siller István ezt később kiterjesztette és elérte a 17 700 km-t. Később a WAA hívószám EWAA-ra változott. Az E betű Európát jelezte Fábián István hívójelében.
A gazdasági válságban birtokuk csődbe jutott, mindenüket eladva 1929-ben elhagyták Abonyt. Ekkor István már nagybeteg volt, hívójeléről, publicisztikájáról nem lehetett hallani többé. 1930-ban hagyta itt a földi létet, mindössze 22 évesen.  Ne feledjük el, hogy ez a fiatalember önerejéből valósította meg az ország első amatőr rádióállomását és indította el hazánkban az amatőr rádiózást. Készülékei, pályafutásának emlékei testvérhez, Fábián Pálhoz kerültek, aki a 30-as években Pirtó községben élt, onnan jelentkezett be.
Ez a rövid története az abonyi rádióamatőrök történetének, akiket később több is követett, nyilván már nem csak házilag összerakott készülékeket használva. Az, hogy erről ma itt beszélhetünk, és néhány eszközt megmutathatunk a kezdetekről Wlassits Nándornak köszönhetjük! Az általa végzett kutatás, a megírt könyv tette lehetővé azt, hogy megtudjuk ezt a történetet. Az még inkább hatalmas és önzetlen cselekedet, hogy az összegyűjtött tárgyakat visszajuttatja oda, ahol ez a történet kezdődött!”
A megnyitón jelen volt Wlassits Nándor is, aki néhány érdekességgel bővítette Fábián István élettörténetét. Hálás köszönet az ajándékozásának! Ezúton köszönjük Molnár Gábornak, az Abokom Nonprofit Kft. munkatársának, hogy elszállította Gyuláról a kiállítási anyagot, illetve köszönjük Györe Tibor munkáját!

img_4020.jpg

A tárlatot kiegészítette az abonyi rádióamatőr: Kenéz Béla egy működő antik Orion rádióval és egy Morze-készülékkel.
A felnőtteket a kiállításhoz kapcsolódó keresztrejtvény várja, a gyermekek pedig kipróbálhatják a Morze-készüléket! A tárlat jövő tavasszal is megtekinthető lesz!
 
Nyitva tartás:
Kedd: 9:00-13:00
Csütörtök: 13:00-17:00
Szombat: 9:00-13:00
Az iskolás és egyéb csoportok, érdeklődők az intézmény nyitva tartási idején túl is bejelentkezhetnek tárlatvezetésre az 53/360-075-ös telefonszámon! A vállalkozó kedvű, idősebb gyermekekből álló csoportok érdekes Morze-feladatokat oldhatnak meg: Mentsük meg a Titanic utasait, akadályozzuk meg a marslakók invázióját!
 
img_4000.jpg

Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János
(A facebook galéria megtekintéséhez kattintson a képekre!)
2019 november 24 vasárnap - 17:45:01     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

img_2836.jpgFennállásának ötéves jubileumi évfordulóját ünnepelte az abonyi Kultúra Háza színháztermében november 23-án a Parázs Táncszínház. A csoport vezetője, Schulzné Szűcs Éva egy parádés, táncokban és vidám jelenetekben gazdag műsort állított össze, amelyet a teltházas nézőtér vastapssal jutalmazott.
A táncszínház tagjai: Balasiné Molnár Ágnes, Berkóné Matusinka Marcsi, Fehér András, Hamar Sándor, Juhász Géza, Juhászné Pogány-Mile Réka, Kálló Józsi, Kissné Esztike, Koroknainé Marcsi, Lendvai Tamás, Mitus Ferenc, Molnárné Csúti Bella, Nemesné Erzsike, P. Tóth Erika, Pad Tímea, Pálinkás Julika és Szincsák Rita fáradhatatlan táncától „lángra kapott” a színpad – nem hiába, a név kötelez. A műsorukat az Andante Kamarakórus, a Kéknefelejcs Dalkör, továbbá Bende Tibor, Fajka Zsanett és Kiss Zsolt vendégművészek egészítették ki. A kabarés átkötéseket a két jól ismert abonyi komikus: Barta Károly és Kállai László szolgáltatta. A fülbemászó muzsika élő zenekar érdeme volt: Duka Andrásé, Gudi Farkas Mihályé (Csinga), illetve Lakatos Zoltáné Dudinszky György vezetésével.
Az est végén Éva néni meghatottan ajándékokkal is kedveskedett a fellépőknek, és megköszönte a művelődési ház, illetve a közönség lelkes támogatását, szeretetét.
 
Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János
(A facebook galéria megtekintéséhez kattintson a képre!)
2019 november 17 vasárnap - 19:19:01     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

73370523_3467165673295308_9205607721406038016_o.jpgHadházi László a Dumaszínház egyik legnépszerűbb humoristája. Ezt ékesen bizonyítja, hogy nem először járt a városunkban, továbbá november 16-án egymás után két teltházas elődást is tartott Musimbe Dávid Denissel az abonyi Kultúra Házában. Hadházi "Megyünk a levesbe!" stand upjában humorba ágyazva az élet nagy igazságait fejtegette - kényes aktuálpolitikai témákat ugyancsak érintve. Történeteinek mindegyike az emberi ostobaságról "rajzolt" karikatúrát, de nyitva hagyta a kérdést is, hogy talán nincs még minden veszve!
 
Cikk: Jandácsik Pál
Fotó: Borsányi János
(A nagyításhoz kattintson a képre!)
2019 november 12 kedd - 20:56:38     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

img_0972.jpgA Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola és az Abonyi Fúvószenekari Egyesület és Mazsorett csoport idén is megrendezte október 11-én hagyományos Márton Napi Lámpás Felvonulását. A felvonulás résztvevői a Gyulai iskolában gyülekeztek, majd a Kálvin út – Luther úr – Vasút út vonalán érkeztek meg a Kossuth térre lovas kísérettel. A Szent István Római Katolikus Templom előtt a legszebb lámpások készítői jutalomban is részesültek. A rendezvényen idén is rengetegen vonultak fel – fiatalabbak és idősebbek egyaránt.
 
Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János
(A facebook galéria megtekintéséhez kattintson a képre!)
2019 november 10 vasárnap - 15:59:24     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

img_20191109_210503.jpgEzt a cikket felnőtt olvasóknak ajánljuk!

„(…) A szemembe tudja mondani, hogy gonosz vagyok? Gonosz vagyok, Starling nyomozó?
– Azt hiszem, kártékony volt. Számomra ez egy és ugyanaz.
– Vagyis a gonosz egyszerűen csak kártékony? Ha ez ilyen egyszerű, akkor a vihar is gonosz. Vagy mondjuk a tűz. És ott a jégeső is. A biztosítási ügynökök az Isten ujjának mondják.  Én pihenésként templomok összedőléséről gyűjtök képeket. Látta a legújabbat Szicíliában? Csodálatos. A homlokzat hatvanöt nagymamára esett a misén. Ez gonosztett volt? Ha igen, ki tehet róla? Ő, aki odafönt van; egyszerűen tetszik neki a dolog, Starling nyomozó. Hattyúk és tífusz… mindkettő ugyanarról a helyről jön.”

Az idézet Thomas Harris A bárányok hallgatnak című regényéből származik. Ez a párbeszéd Clarice Starling és az irodalom, illetve a filmvilág egyik leghíresebb sorozatgyilkosa, Hannibal Lecter között hangzik el. Hannibal jelzőjével a mai napig illetnek embereket. Megdöbbentő, ha belegondolunk, hogy a regényekben olvasottak, illetve a filmekben látottak valójában mennyire is rólunk szólnak. Szeretünk arra gondolni, hogy a kegyetlen bűnesetek mind fikciók, holott a valóság gyakran sokkal brutálisabb és gyomorforgatóbb, mint az írói fantázia.  Thomas Harris évtizedekkel később a regénye megírása után fedte fel, hogy Hannibal Lecter ihletője – többek között – egy mexikói börtönorvos volt.
A sorozatgyilkosok világa a mi hétköznapjaink világa is. 2019. november 9-én két nagyszerű előadó kalauzolta el az abonyi nézőket a felfoghatatlan borzalmak közé. Megpróbáltak magyarázatokat keresni – már amennyiben létezik magyarázat az emberi gonoszságra. Doszpot Péter, volt gyilkossági főnyomozó és Antal Gábor, krízisintervenciós tanácsadó szakpszichológus az emberi elme legsötétebb bugyrairól tartott előadást Emberi bestiák címmel, amelynek fókuszában sorozatgyilkosok álltak. A két előadó nem csupán külföldi gonosztevőkről (Arthur Showcross, A. R. Csikatilo) beszélt, hanem hajmeresztő magyar eseteket (Balogh Lajos, Erdélyi Nándor) is górcső alá vett.
Rövid villáminterjú készült Doszpot Péterrel és Antal Gáborral az előadás után.

hannibal3.jpg

Jandácsik Pál (továbbiakban: J. P.): Sokat tapasztalt nyomozóként nagyon szélsőséges ügyekkel találkoztál. Többről meséltél az abonyi közönségnek is. Melyik volt szerinted a legdurvább?
Doszpot Péter (továbbiakban: D. P.): Mindig félek ettől a kérdéstől. Elsőre nehéznek tűnik kiválasztani – mégis van egy, amely mélyen bennem maradt, és mai napig emlékszek rá. Ez egy kínai maffia által elkövetett gyilkosság volt: egy hároméves gyermeket feldaraboltak. Brutális és számomra értelmezhetetlen gyilkosság volt – különösen mert egy kisgyermeket érintett. Nem álmodom vele, de néha vissza-visszajön az emlékeimben.

J. P.: A többéves szolgálatod alatt elképzelhetetlen dózisban kaptad a brutális ügyeket. Mennyire terhelt ez meg lelkileg?
D. P.: Nem tudom. Nem érzem. Úgy gondolom, hogy jól feldolgoztam őket. Ezt a mostani életem is igazolja, mert nincsenek elhajlásaim. Nem maradtak bennem feldolgozatlan és feldolgozhatatlan emlékek – esetleg csak nagyon-nagyon mélyen, amelyekről még nem tudok.

img_0601.jpgJ. P.: Dolgoztál erőszakos bűntettet elkövetett pácienssel?
Antal Gábor (továbbiakban: A. G.): Dolgoztam, de nem sokáig. Csak magánrendeléseim vannak, állami szférában már nem dolgozom. Jellemzően az erőszakos bűnelkövetők 95%-a nem érzi problémának az életvitelét. Ebből logikusan fakad az a következő lépés, hogy önként, civil terápiás helyzetben nem fognak részt venni. Számukra semmi sem indokolja, hogy a bűnözői karriert, életutat feladják. Nem gondolják megváltoztathatónak a dolgokat. Nincs szükségük rá. Az szokott terápiára jönni, aki szenvedés, nyomás alatt áll, illetve betegségtudata van. A pszichopaták, az erőszakos bűncselekmények elkövetői nem állnak nyomás alatt, vagy ha igen, akkor azt az erőszakos cselekedetekbe csatornázzák be, nem pedig a pszichoterápiába.

Elhangzott az előadáson, hogy aki állatot öl, lehet, emberre készül. Mi a véleményed az állatkínzókról? Szigorítani kellene-e a törvényt rájuk vonatkozóan?
A. G.: Meg kell különböztetni az állatkínzás megnyilvánulásait. Történhet erőszakos bántalmazás, nyílt kínzás, agresszív ösztönöket, indulatokat élhet ki valaki egy állaton. Ha ezt gyakran megteszi az egyén, akkor valószínűsíthető, hogy lesznek a jövőben humán sértettjei is. Ugyanúgy állatkínzás az állatelhanyagolás, gondatlanság, amely mögött állhat mentális zavar, önellátási képtelenség, egyszerű "nemtörődömség". Ezekből nem adódik feltétlenül későbbi humán célpont. Van állatvédelmi törvény, és a btk-val harmonizálva alkalmazható jelenleg is a büntető bíró által. Letöltendő börtönt (2-3 év) is adhatnának legálisan ma is már, de csak felfüggesztettet szoktak kiróni. Tehát a jelenlegi tv-t kellene alkalmazni, nem feltétlenül szigorítani.

J. P.: Nem tartasz attól, hogy a szabadlábra helyezése után valamelyik bűnöző, akit te kaptál el, a nyomodba ered?
D. P.: Nem. Nem is érdekel.

J. P.: Balogh Lajos, a százhalombattai rém kegyetlenül meggyilkolt négy lányt, köztük a felesége húgát is. Élvezetből ölt. A tetteit a mai napig nem bánta meg. A börtönben is erőszakosan viselkedik. Egy ilyen szörnyeteget szabadon engedhetnek valaha is?
D. P.: Amikor börtönbe került, még nem létezett tényleges életfogytiglani börtönbüntetés. Akkor huszonöt évre ítélték, ami után ki kellene engedni. De ahhoz, hogy ez megtörténjen, alkalmasnak kell találni a társadalomba való visszatérésre. Remélhetőleg ez soha nem fog megtörténni.

img_0622.jpgJ. P.: Az Amerikai Egyesült Államok több államában alkalmazzák a halálbüntetést. Egyetértetek ezzel?
D. P: Mindenféle statisztikát lehet olvasni arról, hogy használ-e vagy sem. Magánemberként válaszolok: az én értékítéletembe belefér a halálbüntetés.
A. G: Kényes kérdés. Egy pszichológus elvárt válaszadása az, hogy szó sem lehet róla. Egy pszichológus dolga az élet tisztelete, a gyógyítás, a korrekció. Azonban a halálbüntetés jogosságát néha így, néha úgy gondolom. Komorabb, sötétebb óráimban megfordul a fejemben, hogy vajon miért élnek ilyen eszközökkel demokratikusabb világokban. Van-e hatása? Van-e visszatartó ereje? Azért kellene csinálni, hogy legyen visszatartó ereje, de nem működik a matematika, mert a halálbüntetéstől nem lesz feltétlenül alacsonyabb az ember ellen elkövetett bűncselekmények száma. Nem szerencsés a halálbüntetés, maximalizálni kell a böntönbüntetést életfogytiglanra. Száműzni kell ezeket az embereket a társadalomból.

J. P.: Joaquin Phoenix Joker (2019) filmjét a megjelenésekor több kritikus azzal támadta, hogy piedesztára emel egy negatív karaktert, és elfogadhatóvá teszi az erőszakot. Milyen hatással van az erőszakot bemutató média az emberekre? Lemásolhatja valaki egy film szélsőséges cselekményét?
D. P.: A gyakorlati munkám során semmiféle arra utaló nyomot nem találtam, hogy bármilyen film és egyéb médiatermék ösztönözne egy elkövetőt. Bár lehet, ha egy mélyinterjúban kiderülne, de én nem tapasztaltam.
joker_movie.jpgA. G.: A Joker film még túl friss ahhoz, hogy megítéljük. Még nem tudjuk, milyen hatása lesz. Pár éve a coloradoi Aurorában a Batman: Felemelkedés (2012) premierjén bement egy férfi (szerk: James Holmes) egy moziba, és rengeteg embert megölt. A mészárlást a filmre időzítette, színházi, illetve filmes kellékeket viselt. Később kiderült róla, hogy beszámíthatatlan pszichiátriai beteg.  A szociális tanuláselmélet szerint tízből hat kisgyermek, ha erőszakot lát otthon, filmben vagy egyéb feldolgozásban, akkor azt megismételheti, leutánozhatja. Ezzel több évi kutatás foglalkozott. Ha ez a fejlődéslélektani kutatás igaz, akkor lehet, hogy egy erőszakos film – pláne, ha picit rokonszenvesen mutatja be az elkövetőt – gerjeszthet plusz bűncselekményeket.

J. P.: Jelenleg körülbelül hatszáz eltűnt személy van Magyarországon, akiről azt sem tudják a hatóságok, hogy élnek-e vagy meghaltak. Lehetnek aktív sorozatgyilkosok ma Magyarországon?
D. P.: Szerintem ezek sajnos mind egyedi esetek. Felderítetlen bűncselekmények, nem sorozatgyilkostól.
A. G.: Nem tudhatjuk. Fizikai tény, hogy előbb van a bűncselekmény, és utána a bűnüldözés. Teljesen vakok vagyunk. Milyen elkövető áll mögötte? Egyszeri? Sorozatban elkövetett, de mégsem sorozatgyilkosság? Nem tudhatjuk, de én is bízom benne, hogy nincsenek sorozatgyilkosok ma Magyarországon. A „klasszikus”, filmekből ismert sorozatgyilkosok biztosan nem.
 
Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János, Bálint-Bóta Júlia
Filmes fotók forrása: imdb.com
2019 november 09 szombat - 12:13:24     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

img_0012_108.jpgA Dalok estje már hagyományos rendezvénnyé vált a városunkban. Idén hetedik alkalommal, 2019. november 8-án került megrendezésre az abonyi Kultúra Háza színháztermében. A kezdeményezés Csányi Sándor fejéből pattant ki, aki jelenleg a Kéknefelejcs Dalkör vezetője. A 2000-ben alakult csoportot először Drávai Istvánné Katika vezette. Kezdetben még népdalkörként funkcionált csak, de 2012-től, miután Csányi Sándor átvette a stafétabotot, a népdal mellett új zenei irányzatokba is belekóstolt. Ahogy Sanyi bácsi fogalmaz: ő mindenevő. Ráadásul gulyáskirályként, illetve a dalkörrel az országot járva számtalan érdekes előadóval, csoporttal találkoznak a mai napig. Viszik Abony jóhírét, illetve hozzák Abonyba a kiváló művészeket – a határon túlról is.

– Egyre nagyobb az országos neve ennek a rendezvénynek – mesélte büszkén Sanyi bácsi. – Népzenei körökben is egyre népszerűbb. Szeretném, hogy a népzene és a népdal nagy ünnepe legyen. A fellépők az ország és a Kárpát-medence valamennyi részéből jönnek. A saját útjaim során barátságokat kötök, megpróbálom Abonyba hívni a zenészeket. Az idei év legnívósabb vendége Birinyi József, a Hungarikum Szövetség alapító tagja, elnöke, Kárpát-medence szerte ismert népzene kutató, korunk legnagyobb népzenésze. Nagyon büszke vagyok arra, hogy megtisztelte jelenlétével a Dalok estjét.

 img_0012_84.jpg– Sándorral a gulyás miatt ismerkedtem meg – taglalta Birinyi József –, de már korábban is hallottam az abonyi dalkörről, illetve zsűriztem is őket. Közvetlenül a Hungarikum Szövetség és a Magyar Gulyás Gasztro-Turisztikai Egyesület együttműködése kapcsán találkoztunk, ugyanis a Hungarikum Szövetségbe tagnak felvettük a magyar gulyás képviseletében a szolnoki fesztivál szervező egyesületét. Itt Sándor meghatározó személyiség szervezőként, szakemberként és mesterszakácsként egyaránt. Budapesten a Szentháromság-térnél volt egy nagy rendezvény, ahol az aktuálisan felvett tagokat ünnepeltük. A halászlét és a gulyást együtt kóstoltuk. Ezt követően az örkényi Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánctáborban is találkoztunk, ahová ellátogatott a Varázslatos Duó: Csányi Sándor és Simon Évike.
Birinyi József kihangsúlyozta a tehetséggondozást. Ő, illetve Csányi Sándor szakmai szempontból is sokat segít az ifjú énekesnek, Simon Évikének, továbbá fellépési lehetőséget biztosítanak neki. Évike idén az egyik legkiemelkedőbb előadója volt a Dalok estjének. Mellette még sok különleges személy lépett fel, a Szösz Comedy (Csányi Erika és Burszán Vera) jóvoltából kijutott a humorból is.

 –  A Dalok estje legnagyobb értéke a magyarsága – szögezte le Sanyi bácsi. – Mindenféle műfaj megjelenhet a színpadon, de csak magyarul lehet énekelni. Domináns a népzene, de másféle dallamok is megszólalnak.
img_0012_109.jpgA Kéknefelejcs Dalkör mellett tiszteletét tette a színpadon Ambrus Edit, a Besenyszögi Népdalkör, az abonyi Parázs Táncszínház, a Zentai Népdalkör, az Emődi Pincegazdák férfikórusa, az emődi Tehéntánc, a Karcagi Nótásfiúk, a Fegyverneki Citerazenekar, a Szapári Népdalkör, Vesztergám Miklós tárogatóművész, a Gyimesi Csángó Fiatalok, Balla Tibor tekerőlantos, a zentai Sarkantyú Tamburazenekar.

Különleges vendég volt Osztrovszki Ildikó olimpiai ezüstérmes zöldségfaragó művész.
– Ildikóval több országos TV-s szereplésen részt vettem – árulta el Sanyi bácsi. – Már a Zeneakadémián csinált egy hasonló produkciót, ahol szimfonikus műhöz faragott. Ekkor fordult meg a fejemben, hogy a Dalok estjén, a műsorszámok közben is faraghatna a színpadon, a közönség előtt hangszereket és egyéb népzenei motívumokat zöldségből. Ildikó mindenki nagy örömére elfogadta a meghívásomat.
Elmondható tehát, hogy a Dalok estje nem csupán egy zenés műsor, hanem az ország egyik legnagyobb zenei találkozója Abonytól Emődön át egészen a Székelyföldig ívelve. Jövőre még több és színesebb előadóval várja majd nézőit ez a rendezvény.
 
Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János
(A facebook galéria megtekintéséhez kattintson a képekre!)
2019 november 03 vasárnap - 17:48:08     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

dscn1817.jpgHalloween ünnepe az ősi kelta hitvilágból alakult ki: a túlvilág szellemei október 31-én visszatérnek az élők világába. Ezek a bolyongó lelkek képesek emberekbe beleköltözni, ezért a kelták mindenféle maskara és álarc mögé rejtőztek, hogy megzavarják őket. Ebből a hagyományból alakultak ki a halloweeni jelmezes karneválok.
A nyolcadik században III. Gergely pápa november 1-jét jelölte ki Mindenszentek napjának, ennek következtében a két ünnep akarva-akaratlanul egybeolvadt. Így a hétvégén nem csak a temetőkbe mentek el az emberek, hogy megemlékezzenek elhunyt szeretteikről, hanem több jelmezes mulatságot is tartottak a héten a baráti társaságok. Többek között ilyen volt a november 2-i összejövetel a Korona Presszóban. A kezdeményezés még a Bihari Színkörtől ered, amely 2015-ben tartotta meg a „rémséges” parádét. Ismét különféle szörnyekkel telt meg a helyiség.
A Halloween a fiatalabbak között is egyre népszerűbb. A gyulai iskola is halloweeni jelmezes délutánt tart évek óta.
Halloween egyik szimbóluma a vicsorgó töklámpás, amellyel nagyon sokan feldíszítik az otthonukat. Mádi Zsolt hét konténernyi halloween tököt ajánlott fel Abony Város Önkormányzatának, amelyet óvodás csoportok és iskolák kaptak meg, hogy díszeket készíthessenek belőlük a gyermekek és a pedagógusok. Vagyis nagyon sokan kisebb-nagyobb mértékben, de beengedték a lakásukba és az életükbe ezt az ünnepet.
dscn1741.jpgA Halloween magyarországi meghonosodása digitális világunknak is köszönhető. Az internetről és egyéb médiafelületekről egyre többet hallunk róla, továbbá számos film foglalkozik vele (pl. Halloween filmek, Adsz vagy kapsz!). Üzleti, fogyasztási szempontból sem elhanyagolható. Ez tovább növeli a trendjét. Már minden nagyobb bevásárlóközpontban bele lehet futni a kellékeibe, egyre többet költenek rá a magyarok. Az origo.hu idén számolt be arról, hogy a REGIO JÁTÉK friss felmérése szerint a megkérdezettek 77 százaléka tartja meg az ünnepet. Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője elmondta, hogy a hazai óvodák és iskolák kétharmadában volt halloweeni vigasság, ahol Abonyhoz hasonlóan tökfaragó- és jelmezverseny várta a gyermekeket, akik a jövőben még nyitottabbá fognak válni erre az ünnepre.
Ugyanakkor többen hangot adnak a véleményüknek, hogy semmi keresnivalója Magyarországon ennek az ünnepnek. Mindenszenteknek a meghittségről és az elmélyülésről kellene szólnia. Balázs Klára újságírónő egy cikkében elemezte, hogy szükség van-e egy alapvetően angolszász ünnepre érveket és ellenérveket sorolva fel mellette és ellene, míg végül arra a konszenzusra jutott, hogy „…nehéz egyezségre jutni, talán nem is kell. Érthető, ha az idősebb korosztályt, a vallásos emberek egy részét vagy a konzervatív gondolkodásúakat zavarja, ha ez az időszak nem az elcsendesedésé. Legyünk tekintettel erre. De érdemes látni azt is, hogy sok ponton lehet ehhez a szokáshoz is kapcsolódni, és egyáltalán nem szükségszerű, hogy ettől elveszítsen valamit az ember.”
 
Jandácsik Pál
(A nagyításhoz kattintson a képekre!)
2019 október 27 vasárnap - 21:12:52     Kulturális hírek     Hozzászólás 0

img_8878.jpgOktóber 26-án Molnár György harmonikaművész és koncertzenekara látogatott el Abonyba. Egy fantasztikus, több zenei korszakot átívelő esttel varázsolták el a nagyérdeműt.
A műsor első fele instrumentális zenéket tartalmazott, amely közben Molnár György elmesélte, hogy kétszeres „Ki mit tud?”-os nekifutása során is „kiesett” a mezőnyből, miután ellenfél hiányában megszüntették a szervezők a kategóriáját. De nem adta fel az álmait! Kitartó munkájának legnagyobb eredménye a 2002-es Lyra-díj, amelyet a Budapesti Kongresszusi Központban vett át. Ekkor fogalmazta meg zenei hitvallását is, amely hivatalos honlapján olvasható: „Számomra egy-egy díj elnyerése nem csupán a szakma elismerését jelenti, hanem egész eddigi életpályám elismerését is. Ahányszor csak kitör a vastaps, úgy érzem, ismét sikerült egy kis lépést tenni a harmonika méltó helyre emeléséért a magyar és nemzetközi zenei életben. Célom, hogy minél többen megismerjék és megszeressék ezt a különleges hangszert és csodálatos hangzásvilágát, valamint, hogy szakmai tudásomat, tehetségemet továbbra is megmutathassam.”
Bámulatos játéka meggyőzte az abonyi embereket, hogy valóban ő az ország legjobb harmonikaművésze. A zenekar további tagjai ugyancsak kitettek magukért. Játékukat még órákig elhallgatta volna a közönség.
A műsor második felében a zenekarhoz csatlakozott a csodálatos Szulák Andrea, aki táncdalokat hozott magával, illetve Cserháti Zsuzsa és Máté Péter előtt is lerótta tiszteletét. Az énekesnő – ahogy 2015-ben – ismét nyitott volt egy villáminterjúra.

img_8837.jpgJandácsik Pál (továbbiakban: J. P.): Egy stúdiófelvételről utazott az abonyi koncertre. Honnan van ennyi energiája?
Szulák Andrea (továbbiakban: Sz. A.): Nem mindig vagyok ennyire energikus, de a közönség ebből nem vehet észre semmit. Ők mindig megérdemlik tőlem a száz százalékot.

J. P.: A koncerten tett egy kijelentést, hogy bár nagyon szereti a színészetet, a zene mégis talán egy kicsit közelebb áll Önhöz. Mi a kedvenc műfaja?
Sz. A.: Klasszikus zenén nőttem fel, és a mai napig az tölt fel. Szeretem a jazzt is és a régi slágereket.

J. P.: Molnár György egy beszélgetésben kifejtette a véleményét, hogy az igazi koncerthangulathoz elengedhetetlen az élő zene. Ön is így gondolja?
Sz. A.: Igen, bár még manapság is gyakran lépek fel olyan helyen is, ahol nincs elég pénz arra, hogy élő zenekart is szerződtessenek mellém.

J. P.: Hány zenekarral szokott dolgozni? Mennyire jelent nehézséget rengeteg más teendője mellett összeegyeztetni a közös próbákat?
Sz. A.: Különböző zenekarokkal lépek fel, és mivel ez a hivatásom, meg kell oldanom a próbákat is, ez elengedhetetlen.

J. P.: Cserháti Zsuzsa még ma is él a dalaival köztünk! Ön is nagyon sokat tesz az emléke ápolásáért. Ugyan már 16 éve elment, nem érez szomorúságot, amikor egy-egy slágerét elénekli?
Sz. A.: Az én emlékeimben Zsuzsa egy vidám, életszerető, jó humorú emberként él. Sokunknak hiányzik, de nem akarok rá szomorúan emlékezni.

J. P.: Molnár György a koncerten taglalta, hogy szerinte túl sokszor hirdetnek tehetségkutató műsorokat. Talán már nem is annyira az egyének a fontosak, hanem inkább a show. Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy valaki megmaradjon a zeneiparban? Elég a tehetség?
Sz. A.: A tehetség nagyon fontos, de szorgalom, elhivatottság és szerencse is kell hozzá. Meg az, hogy ne adjuk fel az álmainkat az első kudarcok után.
 
J. P.: Már harmadjára látogatott el Abonyba – amelynek a lakosai ismét visszavárják! Üzen nekik valamit?
Sz. A.: Boldogan jövök bármikor Abonyba, mert csodálatos mindig a közönség, aki itt vár. Nagyon hálás vagyok nekik, és nagy szeretettel gondolok rájuk!

J. P.: Mi pedig ugyanolyan szeretettel várjuk vissza!
 
Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János
(A facebook galéria megtekintéséhez kattintson a képre!)
Oldal:  1 2 3 ... 12 13 14
Közérdekű információk

Programajánló

*****
*****
*****
*****
Bővülő vállalkozásaink

logo.gif




tolnato.JPG


Generál Kontakt logó-01.jpg

ma-bau.JPG


 
Első kézből
Új Magyarország
Gazdasági program
Abony lenndületbe jön
 
 
 
Természetjárók Köre
Nosztalgiakórus
Magán Zoo

Környező települések
Cegléd Újszilvás
Újszász Szolnok
Kőröstetétlen Törtel
Intézmények